SPANYOLORSZÁG

    Főoldal                               Kultúra                                     Földrajz           Turizmus                                         Labdarúgás

Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma). Független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délrõl és keletrõl a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerõsebb államává, de a háborúk és más belsõ gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli. 1992-ben Barcelonában rendezték meg az olimpiát. Az Európai Unió, a NATO és az ENSZ tagja. Fõvárosa Madrid.

Történelem (röviden):

Az Ibériai-félszigetet Kr. e. 3. századtól Kr. u. 409-ig a rómaiak uralták, a területet ekkor Hispániának hívták. 409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, akik a terület meghódítása után megalapították a Vizigót Királyságot. 711-ben viszont a muzulmánok legyõzték Roderiket, az utolsó gót királyt, és 714-re az arab hadsereg majdnem az egész félszigetet elfoglalta. A muzulmán megszállás közel 800 évig tartott, amely 800 év alatt virágoztak a mûvészetek és a tudományok. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével, egy kis hadsereggel elõször gyõzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.

A 13. század végére Kasztíllia és Aragónia számított a keresztény spanyol területek két legerõsebb királyságának. A két királyság 1469-ben egyesült. 1478-ban az uralkodó pár, Izabella és Ferdinánd megalapították a spanyol inkvizíciót. Ezzel kivégeztek és elûztek több ezer zsidót és nem keresztényt.

Spanyolország ezután a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Kolombusz 1492-es felfedezése után arany és ezüst áramlott az országba Mexikóból és Peruból, ugyanis a hódítók szerte a világon földeket szereztek.

1808-ban, miután I. Napóleon seregei behatoltak az országba, Spanyolország fokozatosan elvesztette az uralmat gyarmatai felett. 1813-ra viszont gyõzedelmeskedett a spanyol függetlenségi háború a franciák ellen, így 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd uralkodása alatt, aki visszaállította az inkvizíciót a spanyol gazdaság pangott, és az amerikai gyarmatok elvesztették függetlenségüket.

Az 1898-as amerikai-spanyol háború a Spanyol Birodalom összeomlását eredményezte, ezzel Spanyolország utolsó tengerentúli gyarmatait is elvesztette. 1923-tól 1930-ig Miguel Primo de Rivera katonai diktátorként kormányozta az országot. 1931-ben az utolsó spanyol király, XIII. Alfonz elmenekült az országból, így kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot.

Spanyolország egyik világháborúban sem vett tevékeny részt, ugyanakkor polgárháború és diktatúra is kijutott az országnak. 1936-ban a hadsereg megdöntötte a kormányt, és a polgárháború után a nacionalista Franco került hatalomra. 35 éves diktatúrája alatt Spanyolországot kizárták a NATO-ból és az ENSZ-bõl, de az 1970-es évekre már Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlõdõ gazdasága egész Európában.

Franco 1975-ös halála után Spanyolországban parlamentáris demokrácia alakult ki, és azóta is az akkor trónra került I. János Károly király Spanyolország államfõje. Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, és a spanyol gazdaság azóta is hihetetlen ütembe fejlõdik, Spanyolország olimpiának, és expónak is otthont adott.

 

Spanyolország történelme spanyolul

Kultúra, művészet

Építészet

Jellegzetesen spanyol földön kialakult építészeti, mûvészeti irányzatok: a mozarab stílus, a mudéjar stílus, a platareszk stílus. Spanyolországban született a barokk. A spanyol építészet leghíresebb spanyol képviselõi: José Churriguera, Juan de Herrera, Ventura Rodríguez és Juan de Villanueva. Az organikus építészet meghatározó egyénisége: Antonio Gaudí i Cornet (1852-1926) katalán építész. A modern, 20-21. századi építészet kimagasló alakjai: Ricardo Bofill, Josep Lluis Sert és Santiago Calatrava.

Képzõmûvészetek

A legnevesebb spanyol festõk, szobrászok: Diego de Silva y Velázquez (1599-1660) andalúz festõ, El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) (1541-1614) görög származású festõmûvész, Francisco Goya y Lucientes (1746-1828). A romantika meghatározó festõalakja, Ignacio Zuloaga (1870-1945) baszk képzõmûvész, Juan Gris (1887-1927) a kubizmus képviselõje, a rendkívül termékeny Pablo Picasso (1881-1973) andalúz festõ, Joan Miró (1893-1983) katalán szürrealista festõ, és a „szürrealizmus atyjaként” ismert Salvador Dalí (1904-1989) festõ, szobrász, ékszerkészítõ.

Félix Lope de Vega
Félix Lope de Vega

Irodalom

  • A mai spanyol földön született irodalom legkiemelkedõbb alakjai az ókorban: Martialis (40-101) zaragozai születésû és Lucius Annaeus Seneca (i. e. 4 – i. sz. 65) andalúz származású rómaiak voltak. Õk még latinul írták alkotásaikat.
  • A spanyol irodalom virágkora, a „Siglo de Oro” vagy magyarul „Aranyszázad” Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616), Félix Lope de Vega y Carpio (1562-1635) komédiaíró, Pedro Calderón de la Barca (1600-1681) eposzteremtõ és Gracián y Morales (1601-1658) korszaka.
  • Irodalmilag újat az 1800-as évek vége hozott a 98-as nemzedék képviselõivel, kiemelkedõ alkotók a prózairodalomban Miguel de Unamuno (1864-1936) baszk származású esszéista és José Ortega y Gasset (1883-1955) esszéíró.
  • A költészet világhírû egyénisége az andalúziai Federico García Lorca (1898-1936). Spanyolország több Nobel-díjas íróval is büszkélkedhet, mint Juan Ramón Jimenez (1881-1958, 1956 Nobel-díj) és Jorge Guillén (1977 Nobel-díj).

Filmmûvészet

Az elsõ spanyol film 1897-ben készült, az elsõ hangosfilm 1932-ben. A modern európai filmmûvészet kiemelkedõ mesterei: Luis Buñuel (1900-1983), Carlos Saura (1932- ) és Pedro Almodóvar (1949-, többszörös Oscar-díjas) rendezõk.


Pedro Almodovar


Placido Domingo

Zene

A spanyolországi zenemûvészet kiválóságai: Manuel de Falla (1867-1946) zeneszerzõ, Pablo Casals (1876-1973) katalán csellómûvész, Fernando Sorr gitármûvész, Andrés Segovia (1893-1987) gitármûvész, Paco de Lucia (1947-) gitármûvész, Carlos Montoya gitármûvész. Az operaszínpad világhírû elõadói: Plácido Domingo (1941-), José Carreras (1946-) és Montserrat Caballé (1933-).

Hagyományok:

Az ország mindennapi életében nagy szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek (fiesta), a vallási eredetû romériák, a helyi látványos több napos vigasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, és annak az adott szent napjának ünnepe, azaz a fiesta mayor. Az egyik legszínesebb spanyol népünnepély a feria, azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek.

Spanyolország legnevezetesebb tradíciója a bikaviadal (corrida de toros).Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó „nemzeti sportot” vagy a tüntetõk és környezetvédõk szerint „véres mészárlást”. Az újságokban a sportrovatokban szerepel. Az ország elsõ nagy arénája Madridban épült fel 1749-ben.

A tánc és a zene a spanyol folklór legismertebb elemei, vidékenként eltérõ ritmusok, dallamok terjedtek el. Kedvelt spanyol népi táncok: a kasztíliai charrada és rueda, a galíciai munyeira és alborada, az andalúziai flamenco, fandango, sequidilla, sevillana, bolero és zapateado, a katalán sardanya, az aragóniai jota, az asztúriai danza prima és giraldilla, a baszk aurresku harci tánc, az ezpata dantza kardtánc és a zorziko.


Flamenco

Gasztronómia:

Az Ibériai-félsziget déli részén terem a zöld olívabogyó, ezt használják koktélokhoz, hideg és meleg ételekhez egyaránt. Leveseik a hideg gazpacho és a meleg, húsos cocido, a két levesfajtát sokféleképpen készítik. Spanyolország legismertebb étele a paella, a sáfránnyal sárgára színezett jó minőségű rizs, ehhez különféle zöldséget, halat, rákot, kagylót és húst adnak. A paellának ugyancsak sok változata kedvelt, közismert a valenciai paella. Húsételek közül birkát, bárányt, marhát, borjút, sertéshúst, csirkét fogyasztanak. Speciális spanyol étel a bikaviadalokon elhullott állatból feldolgozott bikahús. Salátából elterjedt a zöldsaláta, a paprika, a paradicsom, az uborka, a rizs, a karfiol, és a gyümölcsök felhasználásával készített saláták. Desszertként gyümölcs, gyümölcssaláta, puding, fagylalt kerül az asztalra.


Gazpacho 

Paella

Cocido

Bárokban kóstolható meg a sörkorcsolyaként készített úgynevezett tapas, melyet italok mellé szervíroznak.


Tapas

A spanyolok borkedvelő és sörfogyasztó nép. Boraik közt főleg könnyű száraz, némileg fanyar ízhatásúakat találunk. A jerez (mi sherry néven ismerjük) a tokaji borok ízvilágára emlékeztet édes és száraz változattal. Speciális spanyol alkoholtartalmú ital a bólészerű sangria, melyet gyümölcsökkel, fanyar vörösborral készítik, bolondítottabb fajtája a pezsgős sangria (sangria especial).

A spanyolok korán reggeliznek, nem túl bőségesen, viszont az ebéd és a vacsora – főleg nyáron – későbbi órákban zajlik.


Jerez

Sangria

Vallás:

Bár a spanyol alkotmány második fejezete kimondja, hogy az országnak nincs fő vallása, a legtöbb követője mégis a katolikus egyháznak van. A spanyolok 76%-a vallja magát katolikusnak, 2% valamilyen más vallás követőjének és 19% nem hívőnek vagy ateistának. 2006. októberében a Spanyol Szociológiai Kutatások Központja elvégzett egy közvéleménykutatást, amely szerint a magát katolikusnak valló emberek 54%-a nem, vagy csak nagyon ritkán jár templomba, 15% -a egy évben néhányszor, 10%-a havonta néhány alkalommal és 19%-a minden vasárnap és néha kétszer is egy héten.

A protestáns egyháznak az országban kevesebb, mint 50 ezer tagja van. A helyi romák támogatják inkább az evangélikus egyház eszméit, mint a népesség többi a lelkészek a szentmisékbe beépítették a flamenco zenét. A magát evangélikusnak tartó népesség számban éppen hogy meghaladja Jehova tanúit, akik 105 ezren vannak. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Spanyolországban csaknem 35 ezer követőt számlál.

A jelenlegi nagy bevándorlási hullámok ahhoz vezettek, hogy Spanyolországban megnövekedett a iszlám hívők száma, és ma már 1 millió muszlim él az országban. Spanyolország fő területein nem éltek muszlimok századokon keresztül; bár a gyarmati terjeszkedéskor Észak- és Nyugat-Afrikában az elfoglalt területeken iszlámhívők is éltek, főként Spanyol Marokkóban és Nyugat-Szaharában. Manapság az iszlám a második legjelentősebb vallás Spanyolországban, és körülbelül a népesség 3%-a sorolja magát ehhez a felekezethez.

Lap tetejére

Spanyolország földrajza:

A legmagasabb csúcsok

Hegycsúcs

Tartomány

Méter

Teide

Sta. Cruz de Tenerife

3718

Mulhacén

Granada

3478

Aneto

Huesca

3404

Veleta

Granada

3392

Punta de Llardana

Huesca

3375

La Alcazaba

Granada

3366

Monte Perdido

Huesca

3355

Pico Marboré

Huesca

3328

Pico Perdiguero

Huesca

3321

Pico de la Maladeta

Huesca

3309

 

Domborzat

Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és hegységek uralják. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van.

 Geológiailag, morfológiailag a spanyol tájakat három nagyobb vidékre oszthatjuk:

  • Az ország központi részén a Mezeta (Meseta Central Española) felföldje terül el, mely 200 000 km² vidéket foglal magába, 600–1000 méter közötti váltakozó magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. A Kasztíliai-választóhegység (Cordillera Central) osztja két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így alakul ki a választóhegységtől északra az Északi-Mezeta (Meseta Septrentional), attól délre pedig a Déli-Mezeta (Meseta Meridional)
  • Belső peremhegységek vidéke:
    • északon az Asztúriai-hegység, legmagasabb pontja a Torre Cerredo (2648 m, Picos de Europa – masszívum)
    • északnyugat-keleti irányban az Ibériai-hegység, legmagasabb hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).
  • Külső peremhegységek vidéke:
    • Északon a Kantábriai-hegység 1700 méteres magasságával összekapcsolja az Asztúriai-hegyvidéket a Pireneusokkal, a Kantábriai-tenger mentén vonul végig. Legmagasabb csúcsa a Picos de Europa, 2645 m.
    • A Galíciai-hegység Spanyolország északnyugati csücskében foglal helyet, rengeteg csipkézett öböllel a partvidéken.
    • A Katalóniai-hegység délnyugat felől kapcsolódik ugyancsak a Pireneusok láncaihoz, legmagasabb vonulata a Montseny (1741 m).
    • Az Andalúziai-lánchegység vagy Bétikai-Kordilerrák az ország déli részén emelkedik, a Gibraltári-szorostól a Cabo de la Nao fokáig. Az ország legmagasabb hegyei sorakoznak itt.
    • A peremhegyvidékhez csatlakoznak az Ebro-medence, a Tajo-medence és a Guadalquivir-medence.
Vízrajz

Guadalquivir folyó Córdobában

A Spanyolországban található több mint 1800 folyam és forrás közül csak a Tajo hosszabb 960 kilométernél, és 90 kivételével mind rövidebb 96 kilométernél. Ezek a rövid folyók csak kis vízmennyiséget szállítanak, és az év némely szakaszában ki is száradnak, ám mikor nagy a vízhozam, igen sebesek. A nagy folyók többsége a magas hegységekből ered, átfolyik a központi Mezetán és Portugáliában ömlik bele az Atlanti-óceánba (kivételt képez az Ebro, amely a Földközi-tengerbe torkollik). Az északnyugati partvidéket számos, fjordhoz hasonló sziklás benyúlás tarkítja.

A Mezetán keresztül nyugatra folyó folyamok közül a Duero, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir a legnagyobb. A Guadalquivir az egyik legjelentősebb, mivel a folyó áradásai a közvetlen közelében termékeny völgyet alakítottak ki. A szárazföld belsejében a folyón nagyobb hajók is könnyen hajózhatnak, és Sevillát az egyetlen olyan belföldi spanyol kikötővé teszi, ahonnan óceánjárók is indulnak. Az északi régió legnagyobb folyója a Miño.

Az ország legnagyobb gátja az El Atazar gát Madrid közelében, amely a város vízellátását biztosítja.

 

 Éghajlat

Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:

  • mediterrán: esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 °C, Malaga 44,2 °C, Valencia 42,5 °C, Alicante 41,4 °C, Palma de Mallorca 40,6 °C, Barcelona 39,8 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 °C, Barcelona -10,0 °C, Valencia -7,2 °C, Murcia -6,0 °C, Alicante -4,6 °C, Malaga -3,8 °C.
  • kontinentális: hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 °C, Córdoba 46,6 °C, Badajoz 45,0 °C, Albacete és Zaragoza 42,6 °C, Madrid 42,2 °C, Burgos 41,8 °C, Valladolid 40,2 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 °C, Burgos -22,0 °C, Salamanca -20,0 °C, Teruel -19,0 °C, Madrid -14,8 °C, Sevilla -5,5 °C.
  • óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 °C, A Coruña 37,6 °C, Gijón 36,4 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 °C, Oviedo -6,0 °C, Gijon és A Coruña -4,8 °C.
  • szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 °C között mozog az egész év során.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz, de Tenerife 42,6 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz, de Tenerife 8,1 °C.

Növény- és állatvilág

Növényvilága: mediterrán flóraterülethez tartozik, kevés az erdőterület, főleg magyaltölgy és paratölgy, píneaerdők aleppói fenyővel és pínea fenyővel, délen agavé, indiai füge, eukaliptusz, törpepálma, olajfa, mirtusz, oleander, citrom- és narancsültetvények, a Mesetán macchia cserjés, bodorrózsa vagy sztyeppés pusztaság.


Magyaltölgy

Állatvilága: Európában csak itt él dögkeselyű, vadmacska, kaméleon, cibetmacska, védett a spanyol kőszáli kecske és a muflon, délen mérgeskígyó.


Dögkeselyű
Lap tetejére
Turizmus, utazás

Madrid (a főváros)

Madrid címere

Madrid Spanyolország fővárosa és legnépesebb városa. A település az ország közepén, a Manzanares folyó partján található. Madrid alatt általában a várost és az azt körülvevő falvakat is értjük, ezt a területet Castile, León és La Mancha határolják.

Mivel Spanyolország fővárosa, itt ülésezik a parlament, illetve itt él a király is. Madrid nemcsak földrajzilag, politikailag is Spanyolország központja. A jelenlegi polgármester, Alberto Ruiz-Gallardón a középső jobboldali néppárt tagja. 2003 óta van hatalmon, akkor a leköszönő (szintén néppárti) José María Álvarez de Manzano-t váltotta.

Mint fővárosnak, Madridnak a kulturális szerepe is nagyon fontos. Komoly európai gazdasági város és nemzetközi reptere, a Barajas a legnagyobb a félszigeten. Életszínvonala, gazdasági exportja és piacának mérete miatt egyértelműen Madridot tekinthetjük a régió pénzügyi központjának. Szinte minden nagy spanyol cégnek itt van a székhelye és a világ 100 legnagyobb vállalatából háromnak úgyszintén.

Míg Madridnak igen modern az infrastruktúrája, nagyon sok középkorra emlékeztető történelmi háza, utcája, környéke van. Rengeteg látnivaló akad itt: a madridi királyi palota, a Teatro Royal (királyi színház)- amelynek 1850-ben felújították az opera részét, a Buen Retiro (jó kikapcsolódás) park (1631 óta), az 1712-es építésű Nemzeti Könyvtár- ahol jó néhány felbecsülhetetlen értékű könyvet őriznek, a nemzetközi hírű archeológiai múzeum, és három világszerte ismert, fantasztikus képzőművészeti múzeum: a Prado Museo- amely a klasszikus művészetek páratlan tárháza, a Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofia- amely a modern művészetekre koncentrál, illetve a Thyssen-Bornemisza múzeum, amely a festői Villahermosa palotában van.

A város populációja 3,2 millió körül van, míg agglomerációs körzetével együtt az 5,1 milliót is eléri. A város 607 km2-en terül el

A királyi palota

A madridi Plaza Mayor

A Puerta de Alcala Madridban

A madridi Plaza de Cibeles
Barcelona

Barcelona (spanyolul, katalánul) Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros „örök riválisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötőváros.


Barcelona címere

Barcelona kikötője

A Sagrada Familia tepmlom

Casa Milá

A mágikus szökőkút

Camp Nou

Valencia

Valencia (katalánul València) Spanyolország harmadik legnagyobb városa, egyben Valencia autonóm közösség és Valencia tartomány székhelye.


Valencia címere

Városháza

Tudásközpont
A spanyol tengerpart
Spanyol szállodák

Hotel Dunas Mirador Maspalomas

Hotel Iberostar Las Dalias

Appartements Cordial Mogán Valle

Aparthotel El Duque
Lap tetejére

Labdarúgás:

A spanyol bajnokság (Primera División, vagy La Liga) az egyik legerősebb labdarúgó bajnokság, hiszen a spanyol csapatok játsszák az egyik legszebb és legteknikásabb focit egész Európában.

Összesen kilenc spanyol alakulat mondhatja magát a Primera División bajnokának. A kilenc csapat közül a két legeredményesebb a Real Madrid és a Barcelona. A Real Madrid 31, míg a katalánok 18 alkalommal ünneplehetett. Rajtuk kívül bajnoki címet szerzett még az Atletico Madrid 9, Athletic Bilbao 8, Valencia 6, Real Sociedad 2. Egyszeres bajnok pedig a Deportivo, a Sevilla, és a Real Betis. A Barcelona és a Real Madrid nem csak a Primera División legeredményesebb klubjai. A két gárda a nemzetközi porondon is rengeteg sikert ért el. A "királyi gárda" nem csak a Bajnokok Ligája legeredményesebb klubja is. 9 alkalommal hódították el a trófeát, a Barcelona csapata pedig kétszer diadalmaskodott. A spanyol labdarúgás legutóbbi nagy sikeréig csak pár évet kell visszamennünk. A 2005/06-os szezonban a Barcelona fanatikusai Bajnokok Ligája, míg a Sevilla szurkolói UEFA Kupa sikernek örülhettek.
A spanyol válogatott első hivatalos mérkőzésüket 1921-ben játszották és 2-0 arányban győzték le a belgákat. A válogatott meze már akkor is otthon piros-kék, idegenben pedig fehér színű volt. A legtöbbször(622 alkalommal) a 80-as évek legjobb spanyol kapusa, Andori Zubizarreta szerepelhetett a spanyol vágotatottban. A legnagyobb arányú győzelmet 1933-ban érte el a válogatott Bulgária ellen, 13-0-ra győztek a spanyolok. A legsúlyosabb vereséget az angoloktól szenvedték el 1931-ben, a végeredmény 7-1 lett.

A spanyol labdarúgás legnagyobb sikere, 64-es EB döntő
A VB-k történetében összesen 11 alkalommal jutottak tovább a selejtezőkörből. A legjobb szereplésük az 1950-ben szerzett negyedik hely volt. Az eddigi legnagyobb sikerüket az 1964-ben megrendezett EB-n érte el. A spanyol csapat az egész Európa Bajnokságon jó teljesítményt nyújtott és megérdemelten hódította el a trófeát. Akkor még a torna elejétől oda-visszavágós rendszerben játszottak, egészen az elődöntőkig. Az elődöntőket és a döntőt csak elődöntőbe jutott országban lehetett megrendezni.. Az elődöntőben az Alberttel, Benével, Mészöllyel és Göröccsel felálló magyar csapatot búcsúztatták, akik később Dánia ellen szerezték meg a bronzérmet, hosszabbítás utáni 3-1-es végeredménnyel. A döntőben a spanyolok Szovjetunió ellen egy helyzetekben és fordulatokban gazdag mérkőzésen tudtak győzni a Bernabeu stadionban 79.000 néző előtt. Marcellino a 84. percben szerezte a győztes gólt, amivel végül 2-1-re nyertek a "hazaiak". A gólkirályok 2-2 góllal Bene Ferenc, Novák Dezső és Jesus Maria Pereda lettek.

Minden bajnokságban, így a Primera División-ban is vannak hatalmas érdeklődéssel várt mérkőzések. Az "El Clasicót" a spanyol labdarúgás két legsikeresebb csapata, a Barcelona és a Real Madrid vívja egymással. A két csapat először 1928-ban játszott egymással a Real Madrid otthonában, a vendégek nyertek a már akkoriban is világsztárokkal(Quincoces, Zamora) felálló hazaiakat ellen. A következő szezonban viszont a blankók 5-1-re győzték le a katalánokat. A két klub azóta már túl van 154. "El Clasicón". A semleges szurkolók szinte mindig elégedetten állnak fel a meccs után. Általában a hazai csapat nyeri meg a rangadót, de ezt sosem lehet biztosan kijelenteni.

Real Madrid
Vitathatatlanul a Primera División és Európa legeredményesebb klubja a Real Madrid. A klubot 1902-ben alapították, a csapat történetének első bajnoki címét pedig 1905-ben szerezték meg. 1920. június 29. történelmi momentum a klub életében. A spanyol uralkodó, XIII. Alfonz a Real, azaz királyi címet adományozta az együttesnek. Ettől fogva új nevet kapott a társaság. A Real Madrid megszületett. 1943. szeptember 15. Rettentően fontos nap a klub történetében. Santiago Bernabéut ellenszavazat nélkül választják az elnöki posztra. Az ő elnökké nyilvánításával a Real Madrid jelenkori történelmének legnagyobb lapja kinyílt.

A csapat csak a tízedik helyen végez a bajnokságban, Bernabéu pedig megelégeli a folyamatos sikertelenséget, az alacsony nézőszámot és kidolgoz egy olyan tervet, amely az 50-es, 60-as évekre beérik és a Real Madridot Európa csúcsára emeli. Addig azonban számos, viszonylag sikertelen év következik. 1953-ban Alfredo Di Stéfano, a futballtörténelem talán legnagyobb játékosa első bajnoki mérkőzését játssza a Real Madrid színeiben. A Racing Santander ellen rögtön góllal mutatkozik be.

1955-ben pedig a Chamartín pálya nevét Santiago Bernabéu Stadionra változtatják, a kövezkező évben pedig Párizsban 45.000 néző előtt a Real Madrid megnyeri az első Európa Kupáját. A francia Stade Reims volt az ellenfél, egy izgalmas mérkőzésen, a Real Madrid győzött 4-3-ra győzni tudott.

1958-ban hosszú tárgyalások után Puskás Ferenc leszerződött a Real Madridhoz. Öcsi bácsi hamar beilleszkedett a csapatba, így a világ legjobb támadóötöse a Real Madrid-é lett.

Az ötödik Európa Kupa győzelmét is begyűjtötte a királyi gárda. Szép játékban vesztes állásból fordítva 7-3-ra a Real Madrid a Hampden parkban 134.000 néző előtt legyőzte az Eintracht Frankfurt csapatát. Sokak szerint minden idők legjobb BEK-döntőjében, többek között Puskás Ferenc négy góljával, amely valószínűleg örök rekord marad BEK/BL-döntőben.

Raúl González, a Real Madrid CF élő legendája
1997-ban a Fabio Capello vezette Real Madrid újra a spanyol bajnokság éllovasa, ezzel immár a 27. alkalommal övé a bajnoki cím. 1998-ban a FIFA a Real Madrid-ot a történelem legjobb klubja címre jelöli. Alfredo Di Stéfanot és Puskás Ferencet a történelem 10 legjobb labdarúgója közé választják. Di Stéfanot választották a legjobbnak.

Az 2000-ben rendezett Európa Bajnokság után megtörtént a futballtörténelem talán legnagyobb vihart kavaró átigazolása. A Barcelona csapatkapitánya, Luis Figo 37,5 millió fontért az ősi rivális Real Madridhoz szerződött, ezzel ő lett minden idők
legdrágább játékosa, de nem sokáig, mivel egy évre rá Zinedine Zidane-ért már 47,5 millió fontot kapott a Juventus a Real Madridtól. Még ebben az évben a FIFA a Real Madridnak adta a XX. század legjobb klubja címet.

2002-ben ismét Bajnokok Ligája győztes a Real Madrid. Kilencedik alkalommal ülhettek fel Európa trónjára. A német Bayer Leverkusent győzték le 2-1-re. A gólokat Raúl és Zidane szerezték. Zidane nem akármilyen góllal segítette hozzá csapatát a trófeához. Még ebben az évben Ronaldo is megérkezik a Real Madrid csapatához. Figo és Zidane után Ronaldo a harmadik sztárigazolás, aki Florentino Pérez elnöksége alatt a Real Madrid csapatát erősíti. Ronaldo az Internazionale csapatától érkezett. Több jó szezont is produkált, de folyamatos sérülései miatt túladtak rajta. Milánó másik csapatához szerződött a brazil csatár.

FC Barcelona

Az FC Barcelona Spanyolország Katalónia tartományának világhírű labdarúgócsapata. A klub a spanyol labdarúgó-bajnokság kezdetétől megszakítás nélkül részt vesz az első osztály bajnoki küzdelmeiben. Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé. A klub jelentősebb eredményeit tekintve a spanyol labdarúgó-bajnokság első osztályát 19, a spanyol labdarúgókupát 25, az UEFA-bajnokok ligáját és elődjét három, az UEFA-kupát és elődjét három, a kupagyőztesek Európa-kupáját négy, az UEFA-szuperkupát pedig három alkalommal nyerte meg a csapat. Ezen kívül számos kisebb spanyol és katalán trófeát tudhat magáénak a klub. Az FC Barcelona egyben a katalán nemzeti öntudatot is jelképezi, mivel a múltban (különösen Francisco Franco uralmának idején) a katalán öntudat bármely egyéb megnyilvánulását büntették. Egyrészt erre vezethető vissza a klub nagymértékű rivalizálása a Real Madriddal szemben, amely annak idején a Franco-rendszer támogását élvezte. A csapat eddig olyan világhírű külföldi játékosokat tudhatott a soraiban, mint Kubala László, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Johan Cruyff, Diego Maradona, Gary Lineker, Romário, Rivaldo, Luís Figo, Ronaldo, Ronaldinho, Lionel Messi és Thierry Henry, hogy csak a jelentősebbeket említsük. A klub hazai játékosai közül pedig számos labdarúgó volt meghatározó tagja a spanyol labdarúgó-válogatottnak.

Lap tetejére